az élet elvezet bennünket az ellentétünkhöz

Legtöbbször nagyon könnyen elfogadjuk és kifejezésre juttatjuk valamelyik polaritásunk egyik oldalát, ám a másik oldalával már nehezebben boldogulunk. Az is előfordul, hogy megállunk a biztonságos középúton, mert nem merjük kifejezni egyik végletet sem. Ha azonosultunk az egyik oldallal, az élet mindig az ellentéte felé taszít bennünket. Ha középen érezzük magunkat jól, az élet mindkét irányba taszíthat bennünket, vagy egyszer az egyik, aztán a másik irányba. Ezt sok esetben a kapcsolatainkon keresztül teszi. Azok az emberek, akikkel kapcsolatban állunk, leginkább arra késztetnek bennünket, hogy kifejezhessük az addig számunkra ismeretlen részünket.

az ember tulajdonságaihoz az ellentéteken át vezet az út

Ahhoz, hogy az ember teljes mértékben kiadhassa az energiáját, egységesítenie kell annak ellentétes pólusát. Azt is mondhatjuk, hogy az út az ember tulajdonságaihoz az ellentéteken keresztül vezet. Például, csak olyan mértékben lehetsz igazából erős, amennyire elfogadtad és magadhoz ölelted a gyengeségeidet és a sebezhetőségedet. Ha mesterré szeretnél válni, legyél hajlandó tanulni. S az igazán bölcs elfogadja önnön butaságát.

az élet tele van polaritással

Az élet tele van ellentéttel és polaritással. Ha tényleg képesek vagyunk magunkba foglalni és magunkhoz ölelni az élet valamennyi ellentétét, ha igazából kifejezésre tudjuk juttatni mindezeket az ellentéteket, akkor tudatos és felvilágosult, teljes emberi lényekké válunk. És addig, amíg magunkba fojtjuk ezeket az ellentéteket, nem vagyunk teljesek.

látszólagos ellentmondás

A fizikai síkra természeténél fogva jellemző a kettősség. Ez azt jelenti, hogy minden egyes igazságnak van egy ugyanolyan és egy ellentétes igazsága. Ez az elképzelés ellentmondásosnak látszhat, s így nehezen fogadjuk be, mert gondolkodásunk általában lineárisan működik. A bal agyfélteke által irányított logikus lényünk csak nehezen képes felfogni ezt a látszólagos ellentmondást. Merítsünk a jobb agyféltekével vezérelt, intuitívabb, holisztikus Énünkből, hogy megértsük a világ teljességét és észrevegyük az ellentétpárokból áradó igazságot. Fedezzük fel és fejtsük meg mindezeket az ellentétpárokat.

teljessé válás

A világegyetem végtelen számú alapvető minőségből, energiából, vagyis archetípusból áll. Mindezek az energiák léteznek bennünk is. Hogy teljes, eszméletre ébredt emberi lényekké váljunk, ezekből a minőségekből a lehető legtöbbet kell kifejlesztenünk és kifejezésre juttatnunk az életünkben (és a lehető legteljesebben).
Az élet mindig megmutatja nekünk a helyes irányt, így segít bennünket, hogy könnyebben kifejlesszük a szükséges tulajdonságainkat.

mindennap hagyjunk időt a mozdulatlanságra

Döntő fontosságú, hogy mindennap találj magadnak egy rövid, nyugodt pillanatot. A legtöbb ember számára egy napnak két időszaka van, amikor nyugalomra lelhet vagy meditálhat - korán reggel, mielőtt teljesen elmerülne a napi teendőkben, vagy késő este, amikor a nap főbb eseményei már lezajlottak.
A nyugalom megélése rendkívül erőteljes lehet még akkor is, ha csak nagyon rövid ideig tart. Ne gondold, hogy egy óráig vagy egy félóráig kell meditálnod. Öt-tíz perc is nagyon hasznos lehet, ha tudod, miként lehet annyira ellazulni és alámerülni a legmélyebbre, amennyire ez a rövid idő lehetőséget ad. Rugaszkodj el az elmédtől és merülj le a lényedbe. Úgy fogod érezni, mintha nagyon puhán, lágyan esnél le valahová. Ha az elméd túlságosan aktív és túl sok minden történik benne, az esés nem biztos, hogy sikerül. Azonban gyakorlással megtanulhatsz meglehetősen gyorsan alámerülni.

mozdulatlanság

A mozdulatlanság olyasvalami, amit kultúránk nem értékel és valamelyest fél is tőle. Nem gyakoroljuk a mozdulatlanság művészetét, amely alapjában véve nem más, mint a meditáció, azaz a fizikai, emocionális és értelmi síkok lecsendesítése oly mértékben, hogy megtapasztalhassuk a spirituális síkot. A mozdulatlanságban abbahagyjuk a lázas tevékenységet és szembesülünk az üresség vagy az egyedüllét belső színterével. Ha olyan sokáig maradunk együtt a fájdalmas érzésekkel, amíg át nem tudunk lépni rajtuk, kapcsolatba kerülünk énünk legmélyebb lényegével és újra egyesülünk a mindennel azonosulás egyetemes érzetével.
A mozdulatlanság áldásos állapot lehet, ha fizikailag, értelmileg és érzelmileg kellően nyugodtak vagyunk ahhoz, hogy valóban kapcsolatba kerüljünk a lélekkel.

Félelem az ürességtől

Amilyen mértékben elvesztettük a kapcsolatot lelkünk belső lényegével és a világegyetem életerejével, olyan mélyen érzünk magunkban ürességet, szomorúságot és hiányérzetet. Mindez rettenetesen ijesztő, ezért különböző tevékenységeket találunk ki, hogy elfoglaljuk magunkat és háttérbe szorítsuk ezeket az érzéseket. Ha abbahagynánk lázas ténykedésünket, átéreznénk elemi ürességünket és hiábavalóságunkat. Pedig pontosan ez az, amit tennünk kell. Igen, bármilyen furcsa és paradox, de amikor átadjuk magunkat az ürességnek, képesek leszünk megnyílni és újra kapcsolatba kerülni a lélekkel és feltöltődni a spirituális forrásunkból.

Szeresd magadat

Szeresd magadat, amiért volt bátorságod elérkezni a fizikai síkra és nekivágni ennek az igen nehéz utazásnak. Szeresd magadat azért a kapcsolatért, amely a világegyetem erejéhez köt. Szeresd magadat a sebezhetőségedért, a tétovaságodért, sőt a tudatlanságodért, hiszen mindez csodálatosan emberi. Szeresd magadat azért a gyermekért, aki vagy. Itt állsz ártatlanul, hogy tanulhass és fejlődhess.

Kérdezz a felsőbb erődtől

Amikor bizonytalannak érzed magad és nem látsz tisztán, amikor nem tudod, merre indulj, vagy mire van szükséged, vagy mit kellene megtanulnod, egyszerűen csak kérdezz. Ez legtöbbször nem jut eszünkbe, holott nagyon fontos. Naponta rendszeresen kérdezd meg, hogy merre kell indulnod, vagy mit lenne fontos tudnod, vagy mit tanulsz ebből a tapasztalatból. Csak kérdezz és légy nyitott a válaszokra. Ha továbbra is bizonytalan vagy, kérj egy jelet. Légy nyitott bármire, ami érkezik hozzád.

Keresd meg a humort az életben

A világegyetemnek igen jó humorérzéke van, ha hajlandó vagy azt észrevenni. Amint úgy tekintesz az életedre mint utazásra, amely egy különleges rendeltetésű rendszert bontakoztat ki előtted, meglátod benne a világmindenség kezét, ahogy tréfálkozva, játékosan, sőt csínytevően irányítja azt. Az események egybeesnek, vagy egymás mellé sorakoznak, vagy ironikus fordulatot vesznek, csak nyitottnak kell lenned, hogy ezt észrevedd.

Minden nap tele van ajándékkal

Minden egyes nap teli van számtalan leckével és tanítással, ám ezek igazából ajándékok, csak álruhába bújtatva. Eleinte gyakran ellenállunk ezeknek az élményeknek, s azt kívánjuk, bárcsak valami más történne helyettük! Tanuljuk meg azt mondani magunknak, hogy "Az élettől most ajándékot kapsz" és a tanulási folyamat máris könnyebbé válik. Folytassuk így: "Az élet olyasmit tanít meg neked önmagadról, amit igazán meg akarsz tanulni. Látod, milyen messzire jutottál! Milyen sokat tanultál máris! Most pedig itt van előtted a következő, amit meg kell tanulnod." Néha fájdalmasnak érezzük ezeket az élményeket, ám ha gyógyulást hoznak számunkra, felismerjük bennük az ajándékot és hálásak vagyunk érte.

Fogadd magadhoz a nehéz időket is

Fogadd el azt, ami ma érkezik hozzád. Mindenben óriási gazdagságra lelhetsz, még azokban az időszakokban is, amelyek kellemetlennek látszanak a számodra. Persze szeretnénk mielőbb túllenni ezeken az időszakokon, ám valahányszor fájdalmas, zavarbaejtő, komor vagy nehéz élményekben van részünk, egy kicsit könnyebben tudunk bízni abban, hogy végül pozitív eredményre jutunk.
Amikor már úgy érzed, hogy maga a folyamat lebilincsel, mindent tanulási élményként használhatsz majd. Nem kell sok idő, és úgy nézhetsz egy bizonyos helyzetet, hogy felfedezed: miért kell megélned, s mit nyersz belőle.

Az élet sohasem sugallja azt, hogy valami baj van velünk

A világegyetem mindig igyekszik megmutatni nekünk, hogy miként lehetünk többek annál, mint amik vagyunk. A fájdalmas leckék, amelyeket megélünk, elkerülhetetlenül azt bizonyítják, hogy nem bízunk önmagunkban, vagy azt, hogy nem szeretjük magunkat, vagy azt, hogy nem fejezzük ki őszintén magunkat és nem bánunk önmagunkkal méltó módon. Valamiért nem becsüljük eléggé az önmagunkkal meglévő kapcsolat értékét. A világegyetem megmutatja nekünk, miként juttathatjuk kifejezésre az erőnket, az igazságunkat, a kreativitásunkat, hogyan szerethetjük önmagunkat és hogyan bízhatunk önmagunkban még jobban.

az üzenetek mind itt vannak körülöttünk

A világegyetemből érkező üzenetek rendkívüli utakon érkeznek hozzánk. Egészen hétköznapi és nagyon különleges dolgok is történhetnek, hogy megmutassák neked azt, amit a lelked próbál közvetíteni neked. Talán el kellene engedned valamit a racionális beállítottságodból, mert akkor megszülethet benned az a gondolat, hogy létezik egy felsőbb erő, amely jól tudja, mit miért csinál és próbál érintkezésbe lépni veled. Azonban, ha megnyílsz és elfogadod annak gondolatát, hogy egy felsőbb erő próbál vezetni téged, üzenetek fognak érkezni intuíciódon, álmaidon keresztül pusztán onnan, hogy figyeled életed eseményeit.

él benned egy bölcs

Él benned egy bölcs. Ő a magasabb ÉN-ed. Mindig veled van, minden pillanatban, még ha nem is érzed állandóan a jelenlétét. Merüljünk önmagunkba és kérjünk irányítást, igazságot, támogatást, szeretetet és bátorítást - mindazt, amire szükségünk van. Ha irányításra van szükségünk, nyomban megkapjuk. Bár nem mindig úgy érkezik hozzánk, ahogy képzeljük, de mindig elér bennünket.